Isztambul legfényűzőbb palotája, a Dolmabahçe Palota, a belváros forgalmas csomópontjától néhány percnyire, jól megközelíthető helyen áll.
A palotát az Oszmán Birodalom 31. szultánja, I. Abdülmecid építtette 1843-1856 között. A Topkapi palota egy idő után szűkösnek bizonyult, ezért a szultán a Boszprusznak ezt a korábban már feltöltött öblét találta megfelelőnek az építkezésre. A dolma szó egyébként töltöttet jelent, utalva a név arra, hogy ez a területet egy mesterségesen feltöltött öbölrész. Az Oszmán Birodalom megszűnése után, a köztársaság kikiáltását követően, a törökök atyjaként ismert és tisztelt Mustafa Kemal Atatürk elnöki rezidenciaként használta a palotát.
Atatürk a palotában halt meg 1938. november 10-én 9:05 perckor, tiszteletére a palota minden órája azóta is ezt az időpontot mutatja.
A palotát építtető I. Abdülmecid és az őt követő hat szultán lakta a palotát. Különböző források szerint 14 tonna aranyat és 40 tonna ezüstöt használtak fel a palota díszítéséhez. Az épület gazdag díszítése a francia kastélyokéra hasonlít, stílusjegyeit tekintve megtalálható a rokokó, neoklasszikus és barokk is. Míg a Topkapi Palotát főként izniki csempék díszítik, addig a Dolmabahçe gazdag arany díszítéssel és számtalan kristálycsillárral ékeskedik. Itt található a világ legnagyobb, 4,5 tonna súlyú cseh kristálycsillárja is, mely 750 égőt tartalmaz, ez Viktória királynő ajándéka.
A palotához tartozó, 1853 óta álló Dolmabahçe dzsámi teljesen máshogy néz ki, mint a hagyományos Oszmán építészet mecsetei. Teteje kupolás, alapja négyzetes, belsejét pedig csodás kőfaragások díszítik. A palota bejárata előtt áll a gazdagon díszített, elegáns Dolmabahçe óratornyot. A 27 méter magas óratorony 1890-ben épült Abdülhamid rendelésére. A pazar épület hatalmas, rendezett zöld kertjét kő szobrok díszítik, udvarán egy madárház is található, ahol csodás pávákat láthatunk.
Az épület három részből áll: a tenger felől a bal oldalon a Selamlik (férfiaknak fenntartott hivatali rész), középen a Nagyterem, jobbra pedig a Hárem épületegyüttese. A Selamlikban tevékenykedő államférfiaknak ,politikusoknak, magas rangú hivatalnokoknak tilos volt a Hárembe lépniük, ahol az uralkodó család tagjai éltek. Hasonlóképpen a hárem lakói sem léphettek be a Selamlikba. A palotában 285 szoba, 43 terem, 6 erkély, 6 hamam (török fürdő) és 1427 ablak van.
A Fogadó Teremben (más néven Vörös teremnek szokták nevezni) találhatók a palota legérdekesebb darabjai: elefántcsont gyertyatartók és a II. Miklós cár által ajándékozott medvebunda.
A Nagyterem kupolája 36 méter magas, és a közepén II. Viktória angol királynő ajándéka, egy 4,5 tonnás csillár látható. Egykor 750 darab gyertya biztosította a terem megvilágosítását. A termet három oldalról erkélyek veszik körbe. Az erkélyeket 56 oszlop díszíti. Ezt a termet ceremóniák, ünnepségek, lakomák és koronázások alkalmával használták. A teremben lévő szőnyeg nagysága 124 m2.
szeretnél időben értesülni blogbejegyzéseinkről és induló utazásainkról?
Iratkozz fel értesítőnkre és ajándékba elküldjük Neked az Isztambuli utazások mini utazási kalauzát!
Feliratkozás után egy levelet fogsz kapni, amely a mini kalauz elérési útvonalát és a megnyitási jelszavát fogja tartalmazni.
Kérlek, ellenőrizd a beérkező leveleid, valamint a spam és a promóciós mappát is!
Ha nem kapod meg a levelet, írj nekünk az istanbuliutazasok@gmail.com címre.