Eyüp dzsámi

EYÜP DZSÁMI

Eyüp Isztambulnak az a kerülete, ahova a turisták idő és helyismeret hiányában szinte biztos, hogy nem jutnak el. Az Isztambul legszentebb negyedének is nevezhető Eyüp, a Konstantinápolyt övező falon túl, az Aranyszarv öböl bal partján terül el. A muszlimok számra Eyüp az egyik legszentebb hely Mekka, Jeruzsálem és Medina után. A területet körbevevő temető ma is jelentős emberek nyughelyének van fenntartva. Sok szultánt, miniszterelnököt és fontos politikust helyeztek itt örök nyugalomra. A kerület névadója Ebu Eyüp el- Ensari, Mohamed próféta jó barátja volt, aki az iszlámmal szembe szegülők elleni harcban, Konstantinápoly első ostromakor (673-677) esett el. Ebben a városrészben számtalan mecset között található az Eyüp Sultan Dzsámi és Eyüp türbéje, valamint a híres francia íróról, Pierre Lotiról elnevezett kávézó is.

Eyüp Sultan Dzsámi

A Török és Iszlám világban fontos helyet elfoglaló Eyüp Sultan Dszámit Isztambul meghódítása után öt évvel, 1458-ban építették. Az építkezést II. (Hódító) Mehmet rendelte el, ezzel tisztelegve Eyüp El Ensari (Halit Bin Zeyd) emléke előtt. Egy legenda szerint II. (Hódító) Mehmet Szultán elhatározta, hogy mecsetet épít azon a helyen, ahol nyolcszáz évvel korábban, csodálatos módon Eyüp sírjára bukkantak. A valóságban azonban a sír sosem veszett el, hiszen számos forrás szerint a muzulmánok az ostromot azzal a feltétellel hagyták abba, hogy a bizánciak gondját viselik a sírnak. Egy arab utazó a XII. században leírást készített a sírról. A sírt a bizánciak annyira tisztelték, hogy oda jártak esőért könyörögni.

Az Eyüp Dzsámi és Türbéje / sírkápolnája mind vallási mind történelmi szempontból nagyon fontos jelentőséggel bír, ugyanis a mai napig a „beavatási szertartás” helyeként szolgál. A szultánok nagyobb hadjárat előtt mindig ide jártak imádkozni. Ez a dzsámi egyben zarándokhely is azon hívők számára, akik nem tudnak elzarándokolni Mekkába. A dzsámi mellett a sírkápolnában található Eyüp szarkofágja. A türbe nyolcszög alapú, külső és belső része gyönyörű mozaikokkal van díszítve. Nagyon híres a „könyörgések ablaka”, ahol sok muszlim imádkozik azért, hogy imái meghallgatásra találjanak.

A dzsámiba egy külső udvaron keresztül jutunk be, ennek a külső udvarnak két nagy ajtaja van. Barokk stílusban épült belső udvart 12 oszlop övezi, és az udvar közepén egy márvány csorgókút található. Maga a mecset hihetetlenül látványos, ugyanis a homlokzat csodálatos izniki, színes csempékkel van borítva, és részleteket is láthatunk a Koránból.  Alaprajza téglalap alakú és egy 17,5 méteres kupola díszíti.

1591-ben III. Murád uralkodása alatt a dzsámit kibővítették. A XVIII. században III. Ahmet lebontatta a minareteket és a ma is láthatót építtette a helyükre. I. Mahmut Szultán a Próféta egyik lábnyomát helyezte itt el. Ezt az igen tisztelt ereklyét később a Topkapi Seray kincstárában találták meg. Az 1776-os földrengés súlyos károkat okozott az épületben, ezért III Selim 1798-ban lebontatta, majd újjáépíttette.  Eyüp egész kerülete konzervatívabb,  a dzsámi környékén pedig kifejezetten érezhető, hogy szent helyen járunk. A helyiek öltözködése, viselkedése különös atmoszférát teremt. Az is szembetűnő, hogy turistát ritkán látna arrafelé. Mindenképpen érdemes egyszer ellátogatni Eyüpbe, és ízelítőt kapni a modern Isztambul kicsit konzervatívabb arcából is!

Aki pénteken, a közös ima idején érkezik, abban az élményben is része lehet, hogy láthatja a dzsámi udvarán és az előtte lévő téren a hívek közös imáját. A dzsámi látogatható, belépő nincs. Mivel nem múzeum, hanem működő mecset, a mellette lévő türbe pedig zarándokhely, ügyeljünk a megfelelő ruházatra és viselkedésre!

Gyere velünk Isztambulba! Következő csoportos utaink dátumát ITT találod!