Tekfur Palota-Isztambul Csempetörténeti Múzeuma

Tekfur Palota Isztambul

Ez a fenséges bizánci császári palota a XII. században épült, melyet hosszú felújítási munkák után,
2019.-ben adtak át a nagyközönségnek, így ma múzeumként látogatható, ahol csodás csempetörténeti kiállítást láthatunk.

Tekfur Palota Isztambul

Pontos információk nincsenek róla, hogy ki és mikor építtette. A XVI. században az európaiak Konstantin Palotájának (Palatium Constantini), később Porfirogenetos palotának neveztek. Mivel a magas városfal mentén helyezkedik el, a régi forrásokban „Yüksek Bir Saray” –ként említik.

Elhelyezkedése miatt a lakói védve voltak az esetleges lázadásokkor, melyek abban az időben sűrűn előfordultak.  A IV. keresztes háború idején, Bizánc elfoglalásakor (1204.) a Tekfur Palotát és az azt körülvevő épületeket felgyújtották.

Tekintve, hogy a császár itt lakott, az elsődleges célpontok egyike volt Isztambul 1453.-as meghódításakor. Az épület a leghevesebb hódító csaták tanúja volt,  elfoglalása után elvégezték a helyreállítási munkálatokat rajta, majd különféle célokra használták.

A fenséges építmény, amelyet még a XVI. század fordulóján élt Piri Reis rajza ábrázolt, a XVII. századra ismét romokban állt. Néhány részét elefántcsarnokként és állatkertként használták. Majd üveg- és csempeműhellyé vált, és hírnevet szerzett az itt gyártott csempéknek köszönhetően. Sok mecset építésénél a Tekfur csempéket részesítették előnyben. Ezek a híres csempék díszítik a III. Ahmed Sultan-kutat, valamint a Hekimoglu Ali Pasha-mecsetet is. A Louvre múzeumban is találunk belőle, melynek másolatát megnézhetjük itt a palotában kiállítva.

Az épület mely a XX. század elején csupán négy falból állt, végül az 1955–1970 között elvégzett helyreállító munkáknak köszönhetően maradt fenn. Egy ideig palackozóként is használták, majd a város egyik legfontosabb üveggyártó központjává vált. Ebben az időszakban a környéken malmok voltak, rézedényeket, petárdákat és fegyvert gyártottak.

A Tekfur Palota leglátványosabb része az északi homlokzaton található, a városfalak között, az udvar felé nézve. A földszint az udvarral nagy nyílásokon keresztül van összekötve, amelyeket párban szürke gránit oszlopok támasztanak.

A középső, valamint a felső emeleten a boltív alatt ablakok vannak, amelyek három sor téglából és egy köves sorból állnak. A középső emeleten, az ívek közötti háromszög alakú területeken a küfeki-kőből és a tégladarabokból készített gazdag dekoráció hívja fel magára a figyelmet. Ezekhez a dekorációkhoz, két különböző színű anyagot használnak. Két sor zöld mázas díszítő kerámia van a felső szint két szintű boltíve felett.

A déli falon kazamaták vannak az épület belső részén, míg a külső közepén egy kis kápolna található a márványkonzolok belsejében. A palota rövid oldalú homlokzatán egy nagy erkély van, a tetején kőkonzolokkal, ahonnan szép kilátás nyílik a városra.

Az Isztambul Fővárosi Önkormányzata által végzett utóbbi helyreállítás során az épület tetejét újjáépítették. A palota boltíves alsó emelete és a palota felső fapadlója elkészült. A felső emeletre vezető régi lépcső helyére modern kialakítású lépcsőt építettek.

A palotában két égetőkemencét és számos csempe és kerámia töredéket találtak.

Csempe és kerámia történeti kiállítást nézhetünk meg, ami tele van interaktív kiállítási darabokkal is. Például érintő képernyőn magunk is kifesthetünk eredeti mintás csempéket:

A Kandilli dzsámi mihrab fülkéjének másolata:

Két modern épület van a palota két különböző helyén. A beléptető épület, és a kávézó-ajándékbolt.

A múzeum minden nap nyitva tart 9-18 óráig. Kivéve a vallási ünnepek első napja, akkor 13.00-kor nyit.

Belépő ára: 20TL

Múzeum kártya nem használható.

Gyertek velünk Isztambulba! Következő csoportos utainkról e-mailben érdeklődhettek: istanbuliutazasok@gmail.com