A Rózsadomb keleti lejtőin, a II. kerületi Mecset utcában helyezkedik el hazánk egyik leghíresebb török kori emléke, a
Gül Baba türbéje. Kevesen tudják, hogy az emlékhely a világ legészakibb és egyik legkorábbi oszmán kori iszlám zarándokhelye.

Gül Baba Türbéje
A Rózsák atyjaként is emlegetett bektasi dervis 1541-ben a megszálló török csapatokat vezető Nagy Szulejmánnal érkezett Budára. A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg azzal a feladattal, hogy a török csapatok Buda alá való érkezése előtt a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot. A rend szerzetesei szükség esetén katonai feladatokat is elláttak. Vezetőjük Gül Baba volt, aki főként békés természetéről, verseiről, természetszeretetéről vált ismertté. Nevét a ’gül’ szóról kapta, amely rózsát jelent. A legenda szerint ő telepített először rózsát Magyarországra és a Rózsadomb is a színes virágokról kapta a nevét. Egy másik nézőpont szerint a rózsa egyfajta lelki rangot is jelképezhet, hiszen dervisként misztikus kapcsolat fűzte Istenhez – a rend jelképe is valószínűleg rózsa volt. Evlia Cselebi szerint 1541-ben, Buda elfoglalásakor halt meg, koporsóját állítólag maga Nagy (I.) Szulejmán szultán vitte.

Gül Baba szobor

Gül Baba türbéje
A türbe története:
A Buda elfoglalása közben, 1541 szeptember 2-án elhunyt Gül Baba holtteste a Szulejmán szultán parancsára, Mehmed Jahjapasazáde 3. budai pasa által 1543 és 1548 között építtetett türbében lett eltemetve. A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé, szent hellyé vált, melyet messze földről érkező muszlim zarándokok rendszeresen és nagy számban látogattak. 1686-ban Buda visszafoglalásakor a Habsburg hadsereg épen hagyta a síremléket; a törökök kivonulását követően pedig a jezsuiták kapták meg a területet. A türbét katolikus kápolnává alakították át – a szamárhátívek eltűntek, helyükre pedig félkörívek és kosárívek kerültek, barokk stílusjegyei uralták a síremléket. A jezsuita rend feloszlatása után magánház lett. Az 1820-as években már török zarándokhelyként említik.
A terület a 19.sz. végén Wágner János magyar építész tulajdona lett, akit az ottomán kormány megbízott az emlékmű felújíttatásával. Wágner János támfalat épített az épületegyüttes köré, amely magában foglalta saját lakóhelyét is (Wagner Villa).

Gül Baba türbéje kiállítás
A XX. században több renováláson és rekonstrukción esett át mind a türbe, mind pedig a körülötte lévő épületegyüttes. 1914-ben történelmi emlékké nyilvánításával megkezdődtek a türbe felújítási munkálatai, melyek 1918-ban fejeződtek be. Ennek keretén belül Barhucz Lajos antropológus vezetésével tetemkutató ásatást folytattak. A türbe közepén talált idős, erős testi felépítésű, 164 cm magasságú egyén csontvázát – a leírások alapján – egyértelműen Gül Babával lehetett azonosítani. 1915. július 1-én Gül Baba földi maradványait ünnepélyes keretek között visszahelyezték a sírgödörbe és a sírt lezárták. A teljes restaurálás 1918-ban fejeződött be, akkor nyílt meg a sírkápolna a muszlin zarándokok előtt. A II. világháború alatt a Wagner Villa falai jelentős károkat szenvedtek. A romba dőlt támfalak viszont megvédték a síremléket a súlyosabb pusztításoktól. A sérülések kijavítására és az eredeti állapot helyreállítására 1962-ben került sor, Pfannl Egon tervei alapján. Ennek során visszaállították a rézzel borított lapos félgömb kupolát, és befalazták a barokk korban megnyitott ablakokat. Az 1970-es évek elején pedig – a türbe köré – betonburkolatú kilátói teraszt alakítottak ki. A ’60-as években újjáépített türbe a ’90-es évek elejére műszaki állapotát tekintve kritikussá vált, ezért 1996-ban felújítási munkálatokba kezdtek. A török állam által támogatott restaurációs munkálatok terveit K. Pintér Tamás dolgozta ki. A felújítás során felépítették az oszlopcsarnokot, a két díszkutat: a kultikus szerepű, kütahiyai csempékkel burkolt csesmét és a márványburkolatú szelszebilt, majd egy igazi török kávézót és egy kiállítótermet állítottak fel az idelátogató zarándokoknak, turistáknak.

Gül Baba türtéje oszlopcsarnok

Gül Baba türbéje díszkút
A befejezését követő ünnepélyes megnyitóra 2000. augusztus 21-én került sor. Azonban az idő múlásával megkopó és elöregedő türbe és elhanyagolt környezete ismét alapos felújításra szorult. Ezzel kapcsolatban magyar és török építészek 2014 novemberében megállapodtak a közös tervekről. A munkálatokat a TIKA kivitelezte. Újbóli felújítása után, kiállító helyiségekkel kibővülve 2019-től újra látogatható.
szeretnél időben értesülni blogbejegyzéseinkről és induló utazásainkról?
Iratkozz fel értesítőnkre és ajándékba elküldjük Neked az Isztambuli utazások mini utazási kalauzát!
Feliratkozás után egy levelet fogsz kapni, amely a mini kalauz elérési útvonalát és a megnyitási jelszavát fogja tartalmazni.
Kérlek, ellenőrizd a beérkező leveleid, valamint a spam és a promóciós mappát is!
Ha nem kapod meg a levelet, írj nekünk az istanbuliutazasok@gmail.com címre.