Vajon ünneplik a Karácsonyt Törökországban?

Így év vége környékén mindig felmerül a kérdés, hogy vajon Törökországban ünneplik-e a karácsonyt. A rövid válasz, hogy hivatalosan nem. Törökország iszlám vallású, s mint ilyen, nyilván nem tart meg egy keresztény ünnepet. Mégis, aki decemberben utazik, ugyan úgy találkozni fog feldíszített karácsonyfával és dekorációval, ami Törökországban az újév jelképe.  Látni fogtok az üzletekben, bevásárló központokban vagy a bazár környékén feldíszített fenyőfát, karácsonyi kirakatot, fényfüzéreket.

A török emberek nagyon szeretnek mindent, ami okot adhat az ünneplésre és fellendíti kicsit a kereskedelmet is. Szívesen vásárolnak kis ünnepi díszeket, csillogó-villogó csecsebecséket, az ünnep alkalmából készült édességeket. Mindennek számukra semmi köze a valláshoz, de az év végi hangulatot áthatják ezek az apróságok. Még mikulás virágot is találunk a virágüzletekben, amit itt Törökországban Atatürk çiçeği-ként, vagyis Atatürk virág-ként ismernek, mert Mustafa Kemal Atatürk volt az, aki megismertette az országgal ezt a dísznövényt.

Aki pedig szenteste az éjféli misét is meghallgatná Isztambulban, csak menjen el az európai oldal központjának számító Beyoğluba. A folyton nyüzsgő, vibráló energiával teli, másfél kilométer hosszú népszerű bevásárló utcában, az Istiklal Caddesin találjuk a gyönyörű, neogót stílusban épült Páduai Szent Antal templomot, amely Isztambul legfontosabb és legnagyobb katolikus temploma.

A templom az Isztambulban letelepedett és ott, a birodalom kötelékében dolgozó, leginkább olasz és francia állampolgárok és családjaik részére épült, akik rész vettek az Ottomán Birodalom politikai és kereskedelmi életében. Karácsonykor, december 24-én, amikor a keresztény világ Jézus születését ünnepli, a templom megtelik több ezer emberrel, akik között a hithű keresztények mellett, turisták, muszlimok, de ateisták is vannak. A templom előtt kék színnel díszített fenyőfával, ezüst bevonatú, díszes szalagokkal és gyönyörű dekorációkkal emelik az ünnep fényét. A ceremónián részt szokott venni Magyarország ankarai nagykövete, Isztambul kerületi polgármestere, illetve sok más politikai szereplő is.

A törökök tehát a karácsonyt nem ünneplik, viszont a török mitológiában találunk egy olyan ünnepet, aminek a neve,  Nardugan Ünnep „Ujjá születés ünnepe”. Az iszlám vallás elfogadása előtt a törökök minden év december 22-ét követő első teliholdkor ünnepelték az új évet. Abban hittek ugyanis, hogy a nappal és az éjszaka harcot vív egymással, s mivel december 21.-e az év leghosszabb éjszakája, amely után a nappalok válnak egyre hosszabbá, úgy hitték, hogy a nappal győzedelmeskedik az éjszaka felett. Ezért a december 22.-e utáni első teliholdkor ünnepelték az új évet. Ezen a napon a halhatatlanságot jelképező (akçam ağacı’-t) ezüst fenyőt díszítettek, lant kíséretében énekeltek, játszottak és szórakoztak. 

Az új évet az európai szokásokhoz hasonló módon ünneplik a helyiek. Van, aki szabadtéri koncertre megy, vagy éppen egy diszkóban táncolja át magát az új évbe. Az utcabálokon táncolva, énekelve várja kicsi, nagy, fiatal, öreg az új év érkezését, amit tűzijáték kísér. De a nyugodtabb, szolidabb bulit kedvelőknek is vannak szórakoztató TV programok, táncos műsorok vagy a régi nagy kedvenc „egy jó kis házibuli’. Ilyenkor az a szokás, hogy a vendég visz valami apró kis újévi ajándékot a házigazdának.

S persze ne feledkezzünk meg a Milli Piyango-ról, az éjféli lottó sorsolásról sem, hiszen mindenki, aki vett sorsjegyet, arra vár, hogy gazdagon kezdhesse az új évet 🙂 A lottóért való sorbaállás már hetekkel korábban elkezdődik. Akik biztosra akarnak menni, Nimet Abla Eminönüben lévő üzletében vesznek szelvényt. Nimet Abla 1931-ben vált népszerűvé, amikor a 100.000 lírás nyertes szelvényt tőle vette a szerencsés nyertes. Azóta a neve fogalommá vált, abban bízva, hogy újra Nimet Abla-tól kerül ki a nyertes szelvény, az emberek óriási sorokan állnak nála.